Megszólal az ébresztő és Vanda álmosan nyom rá még egy szundit. Délután 2 óra van. A spaletta résein beszűrődő napsütés szinte felhasítja a lány homlokát. Csak néhány kép van meg a tegnap estéből, de leginkább hangok, színek, szagok. Kirohan a vécére. Utálja a szagokat.
Ákosnak tegnap délután elmondta, hogy újra babát vár, és szokás szerint megint összevesztek. Ákos ismét őt hibáztatta. A turné közepén tartanak, most nem szakíthatják félbe. Most nem fér bele egy gyerek. Megint nem. "Évekig tartott ezt felépíteni, és te eldobnád az egészet? Tudod te egyáltalán, milyen áldozatokat hoztam érted?"
Egy hónap múlva lesz az esküvőjük, de Ákos ma éjjel sem aludt Vandánál. Nyitott kapcsolatban élnek, és így boldogok. Ákos így boldog.
Vanda nagy nehezen felöltözik és elindul a főpróbára. Ma este ismét teltház várja, nem okozhat csalódást Ákosnak. Kilép a házból, és gyalog indul a metróállomás felé. Ittasan nem ül autóba, emiatt három éve nem vezet. 
A zebrára lépve nem veszi észre a gyorsan közeledő kamiont.
Csontok roppanása, villogó fények, sziréna, kiabálás, vér ..... és sötétség.

Vanda egy év múlva egy rehabilitációs központ egyik szobájában ébred fel. Egyedül.

Korábban megálmodott életét Ákos éli tovább.