Már nem számolom, hány nap telt el 2020. március 13. péntek óta. Az biztos, hogy több, mint kevés. Még egyben a család, még nem váltunk el, még nem született új gyerek, még nem kaptuk el a vírust, Panni még mindig nem jár óvodába, és még mindig nem tudjuk, hogy mikor ér véget ez a rémálom. Az elmúlt pár hónap nagy tanító volt, és a leckék sora csak folytatódik. Türelem, alkalmazkodás, kompromisszum, megalkuvás, remény - csak hogy a főbb fejezeteket említsem az utóbbi időben kapott életleckékből. Tudtuk már az elején, hogy ez a szörny nem hal meg olyan könnyen, csak visszavonulót fúj, és amint új erőre kap, folytatja a támadást. Nagyobb, erősebb, pusztítóbb támadást, ami ellen tehetetlenek vagyunk. Vagy mégsem?!
Az igazság talán sose fog kiderülni, nekünk viszont nincs más választásunk: táncolnunk kell a diktált ütemre.