Hahó! Megismersz? Én vagyok a tudatos fogyasztó. Bocs, de nem dőlök be az akcióidnak, és mielőtt elkezdeném tonnaszámra vásárolni a kettőt fizet hármat kap termékeket, elolvasom az összetevők listáját. Amúgy én vagyok az, akit a polcok között olvasgatni látsz, mert rajtam nem foghat ki az apróbetűs rész. Ne haragudj, de nem hagyom szó nélkül, ha a hazai tojásról kiderül, hogy lengyel, és a cseh almát, meg a decemberben polcokra kerülő spanyol szőlőt sem én fogom megvenni. Mondjuk a tojás miatt kell a legkevésbé aggódnod, mert intoleranciám van, ezért csak évente kétszer veszek, nem saját célra. Hogy mi? Igen, intolerancia. Nem, nem a Kiskegyedben olvastam, hanem több évig tartó magánnyomozás után derítettem rá fényt, és amúgy vérvizsgálattal állapították meg.
Már biztosan rájöttél, de az is én vagyok, akit a reklámok nem tévesztenek meg. Nem rohanok tüsszentésmentesítő porért egyből a gyógyszertárba, és koleszterincsökkentőt sem fogok szedni, bármennyire "hasznos". Inkább megpróbálok odafigyelni az  egészségemre, meg még az ökológiai lábnyomomra is. Dehogy is, nem én vagyok a Yeti, ez egy másik lábnyom! Tudod, ez valami olyasmi, hogy nem kérem a zacskót a vásárlás végén, meg nem takarok le mindent egyszer használatos fóliával. Amúgy csak neked bevallom, hogy ezen a téren még van mit fejlődnöm. Na nem mondom, hogy a hatodikon kiépítem a komposztvécét, de megpróbálom lecsökkenteni a szeméttermelésemet. A sörös dobozokat például képzeld, kiteszem a kuka mellé a guberálóknak, mert tudod, ez is egyfajta újrahasznosítás. Tudom, tudom, nem ezzel fogom megmenteni a Földet, és igen, arról is olvastam már, hogy az ipari energiafelhasználás szennyezi leginkább a környezetet, de hidd el, nekem így nyugodtabb a lelkiismeretem. 
És végül van egy rossz hírem! Nemrég tudatos szülővé is váltam!