Minden nyárnak megvannak a hívószavai. Gyerekkoromban a mama, Veszprém, tábor, később a lángos, fagyi, hülye vendégek jellemezték a július-augusztust, aztán volt egy rövid fesztiválok, tengerpart időszakom, az idei nyár pedig  egészen különleges. Egyrészt azért, mert nem tudjuk elhagyni a megyét, Panni ugyanis 20 perc után elkezd üvölteni az autóban (jobb, mintha hányna), másrészt pedig találtak rajtam egy gyanús anyajegyet, amit szinte azonnal kimetszettek, így a felkaromat 3 hétig nem érhette víz. A szövettani eredmény szerencsére negatív lett, de jól rám ijesztettek azzal, hogy mi lehetett volna ebből a kis fekete pöttyből, és melegen ajánlották, hogy évente menjek vissza szűrővizsgálatra. A karom most olyan, mintha egy gyerekcápa beleharapott volna, és szeptember végéig tapaszozni kell, így a Balatonra mászkálás kimarad. Helyette benézünk a ma kezdődő Utcazene fesztivál koncertjeibe (szigorúan matinéidőben), aztán lemegyünk Kapolcsra a Művészetek völgyébe, hogy a vásárban elköltsünk egy valag pénzt, és eltöltünk majd két napot a Zirc közelében lévő Tündérfarmon is. A család rockstar harmada augusztusban fellép a Szigeten, aztán vége is a nyárnak, és Panni októbertől kezdi a bölcsit. 
Tényleg ilyen gyorsan megy az idő vagy én öregszem? Vagy a tükör görbe? :-)