Annyi minden történt a legutóbbi blogbejegyzésem óta, hogy három nap, három éjjel tudnám mesélni.
Pannika kezdi megfogni a tárgyakat, és akár félórát is képes önállóan játszani a kiságy játszósarkának nyilvánított felében. Megjött a (kora) tavasz, kivirágoztam a teraszt, a Szívek szállodája még mindig megy, és gőzerővel várjuk a nyulat. Anyukámnak elszakadt a bokaszalagja, ezért Pannival átmenetileg elhagytuk a paneldzsungelt, és majd' egy hétre leköltöztünk Révfülöpre. Rájöttem, hogy a megfelelően elhelyezett gömbkaktusszal teleültetett virágláda elűzi a galambokat, kihajtott a két éve alvó avokádómagom, életemben először végighallgattam Orbán Viktor március 15-i beszédét és ismét kiakadtam a Tescora.
Történt ugyanis, hogy legyőzve ellenérzésemet, húsvásárlási céllal felkerestem azt a multit, ahol a legkisebb is számít. Odaértem a húspulthoz, köszöntem, és elmondtam, mit kérek, majd kaptam 8 db bebarnult csirkecombot, amit csak nekem válogattak ki a frissek közül. Mivel gyanúsnak találtam, kibontottam a zacskót, és beleszagoltam, erre az eladók jól leosztottak, hogy mit képzelek, ezt itt nem lehet, eltépem a vonalkódot, és különben sem kell szagolgatni a húst, meg kell bízni az alkalmazottban. Konkrétan semmi közöm hozzá, hogy mire költöm a pénzemet, majd ha nem tetszik, lehet panaszkodni a vevőszolgálatnál, ahol persze újra sorban kell állni, jegyzőkönyvet kitölteni, magyarázkodni stb. A sztoriban a legmegdöbbentőbb, hogy az utánam sorban állókat is az én viselkedésem háborította fel, nem pedig az, hogy barna húst kaptam.  
Márpedig egy "jópolgár" nem reklamál és nem önérzeteskedik. Fogyaszt, fogyaszt és fogyaszt, hiszen a reformok működnek. Vasárnaponként tévét néz, elmegy a misére, majd a meccsre vagy az asszonyt veri, de a lényeg, hogy örül, mert egy nap a családé. Boldogsággal tölti el, hogy ismét ikszezer munkahely jött létre, és gyermekét abban a boldog tudatban neveli, hogy nem kell külföldre mennie a megélhetésért. Van véleménye a menekültügyről, melyet szívesen megoszt másokkal, tudja, ki az a Habony Árpád és figyelemmel kíséri Lagzi Lajcsi sorsát, miközben jól tudja, hogy mint mi mindannyian, ő is egyéniség.